Klasszikus olasz risotto

A rizottó az egyik kedvenc ételem. A klasszikus olasz rizottó. A krémes, lágy, sajtos risotto. Nálunk kicsit másképp él a köztudatban. Senki ne értsen félre, azzal sincs baj, ha valaki azt a változatot szereti.  De azt azért be kéne ismerni, hogy az igazitól azért messze van, a nálunk ismert változat erősen magyarosított.
Kezdjük az alapoknál: igazi rizottót csakis rizottó rizsből lehet főzni. Nekem mondhatják, hogy az egyszerű kerekszemű rizs is megteszi. Nem, nem teszi meg. Én rizottót csakis arborio vagy más erre alkalmas rizsből vagyok hajlandó készíteni. Meg lehet vádolni azzal, hogy sznob vagyok. Igen, az vagyok, mert úgy gondolom, hogy vannak ételek, amelyek igenis megérdemlik, hogy a maga tökéletességükben pompázzanak az asztalunkon. Nem hiába lett úgy világhírű, ahogy. Ha lebutítjuk a receptet, a végeredmény messze nem lesz ugyanaz. Ugyanez elmondható a bolognai ragu esetében, a darált hús egy kis paradicsommártással  vagy ketchuppal nem bolognai ragu. Vagy a tiramisu sem a hamis krémsajtoktól lesz világbajnok, hanem a mascarponétól, (itt még megemlíthetném a rumot is, ami tipikusan nálunk fordul elő, az olaszok amarettót vagy marsalát használnak). Szóval, ha rizottót akarunk főzni, akkor vegyünk kimondottan ehhez való rizst. Nem olyan olcsó, mint a hagyományos, de a nagyobb áruházláncok saját márkás termékei között is megtalálható, és egy-egy akció során jó áron beszerezhető. További  nélkülözhetetlen kellék a vaj és a parmezán, mert ezektől lesz krémes és ragacsos. Hogy milyen rizottót készítünk, annak megint csak az ízlésünk és a fantáziánk szab határt. Közkedvelt a gombás rizottó, amelyet készíthetünk friss vagy szárított gombával, vagy a sütőtökös, amelyre már ránézni is jó, a narancssárga mindenkit mosolyra fakaszt. Én nagyon szeretem a spárgásat, amint eljön a spárga szezon, én spárgát spárgával eszem. :) Most következzék a gombás rizottó!

Risotto ai funghi
(3-4 személyes adag)

• 25 dkg rizottó rizs
• 1,5 dl száraz fehérbor
• 0,5 l alaplé
• 3 dkg vaj
• 5 dkg parmezán
• 20 dkg friss gomba, vagy 1 csomag szárított gomba
• 1 gerezd fokhagyma
• só, bors, kakukkfű
• olivaolaj

Én nem a rizzsel, hanem a másik résszel szoktam kezdeni. Van aki egyszerre, egy serpenyőben készíti a kettőt. Ha szárított gombával dolgozunk, akkor a gombát forró vízzel felöntjük, és ázni hagyjuk. Ha friss gombával, akkor megtisztítjuk, felszeleteljük. A fokhagymát lereszeljük vagy fokhagymanyomón átnyomjuk, kevés olivaolajon (1-2 evőkanál) illatosra pirítjuk, majd hozzáadjuk a gombát, megfűszerezzük a borssal és a kakukkfűvel, a sótól levet ereszt, ezért a végén szoktam megsózni. 20 perc alatt megpároljuk. Közben foglalkozhatunk a rizzsel is. A rizst nem mossuk meg, a rajta lévő keményítőre szükségünk van. A mosatlan rizst kevés olivaolajon üvegesre pirítunk, majd felöntjük a borral, és állandó kevergetés mellett megvárjuk, míg a rizs felszívja. Majd merőkanállal adagolva fokozatosan adjuk hozzá az alaplevet. Egy merőkanál alaplé, kevergetni és várni, amíg fő a rizs. Macerásnak tűnhet, de higgyétek el megéri. Ezt nem szoktam nagyon fűszerezni, mert az alaplé megadja a  szükségest ízt neki. Al dentére főzzük. Ha kevés lenne az alaplé, egy kevés forró víz is bevethető. Ha elkészült, hozzáadjuk  a gombát a másik serpenyőből, vagy a leszűrt szárított gombát, azonnal hozzáadjuk a vajat és a sajtot, elkeverjük, megvárjuk, míg felolvad és tálalunk. A rizottó frissen igazi. A maradék borral leöblíteni tökéletes. Jó étvágyat!

a képek nem a legjobbak, ha legközelebb készítek, ígérem összehozok egy jobb fotót :)

Körtével és gorgonzolával már próbáltátok? Isteni!!!