2019. november 10., vasárnap

Mousse au chocolat (Süti kihívás III.)

Az eheti desszert nem újdonság, a receptje már szerepel a blogon.
2015 februárjában ezeket  a sorokat írtam hozzá:

A mai bejegyzés függőséget okoz. Annak, aki még véletlenül nem lenne az. Mert sokan vagyunk mi,  már menthetetlenek. A függőség oka: csokoládé.
Ha röviden jellemezni kéne magam, csak annyit mondanék, olyan vagyok mint Gombóc Artúr. :)) A csoki nekem jöhet bárhol, bármikor, bármilyen mennyiségben. Emlékeim szerint ez azóta így van, mióta világ a világ. Körülbelül ovis korom óta, minden évben csokis tortám van. Mindig csokis fagyit eszem (a többi mellett, mert nyalok más ízeket is, de csokis mindig van a gombócok között). És rengeteg csokit eszem.
Ezt az imádatot ötvözzük egy másik imádattal: a francia konyhával. Két nagy kedvenc "konyhám" van, az olasz és a francia. Az előbbiről még lesz szó, azt garantálom. De most beszéljünk a franciáról. A francia konyha. Hirtelen nem is tudom, miért is magyarázzam tovább. A francia konyha a gasztronómia fellegvára, alfája és omegája, az Alap. A kifinomultság, az elegencia, az ízek harmóniája a zsenialitás megnyilvánulásai.
Most ezzel a kis desszerttel tisztelgek a Mesterek előtt.

(http://mennyeifalatok.blogspot.com/2015/02/vigyazat.html)

Lássuk, hogy így 4 év alatt mi változott:
- még mindig csokifüggő vagyok
- továbbra is csokis vonalon mozog a szülinapi tortám (az idei egy csokis-nutellás sajttorta volt)
- imádom a csokis fagyit, de a vanília is egyre inkább dominál
- a francia konyha továbbra is nagy szerelem. :))

Vannak dolgok, amiken kár lenne változtatni. Így a mai recepttel továbbra is a Mesterek, az aztékok, és mindenki előtt, akik bármilyen formában hozzájárultak a csokoládéhoz, tisztelgek.





Mousse au chocolat (2 nagy, vagy négy kisebb adag)
  • 15 dkg étcsokoládé, min. 60%-os
  • 2,25 dkg vaj
  • 2 nagy tojás
  • 2 ek porcukor
  • 120 ml tejszín
  • negyed vanília kikapart magja
A csokit és a vajat gőz fölött felolvasztjuk, vagyis egy nagyobb edényben vizet forralunk. Erre helyezünk egy másik edényt, vigyázva arra, hogy az edény alja ne érjen bele a vízbe. Ebben a felső edényben olvasztjuk össze a felkockázott vajat és csokit. A tojássárgájákat 1 evőkanál porcukorral alaposan elkeverjük, és gőz fölött kézi robotgéppel fehéredésig verjük. A tojásos keveréket folyamatos keverés mellett hozzákeverjük a csoki masszához. A tojásfehérjéket egy kanál porcukorral kemény habbá verjük, adagonként óvatosan a csokihoz keverjük. A tejszínt a vaníliával felverjük, és ezt is a masszához adjuk. Itt most választhatunk: vagy egy nagy tálba rakjuk és innen adagoljuk kanalanként, vagy kis tálkákba, csészékbe rakjuk. Minimum 2 órára hűtőbe rakjuk. Ez a legnehezebb része, a várakozás. Higgyétek el, megéri....

Ízlésünk szerint tovább bolondíthatjuk egy kis naranccsal, chilivel, fahéjjal, konyakkal.. :) Nálam most az original verzió készült, kis tejszínhabbal a tetején.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése