Penne a nyár ízeivel

Sokan vágyakozva gondolunk vissza az elmúlt nyári napokra, a napsütésre, a pancsolásra, a csodás nyári estekre, a behűtött borokra, a nagy bulikra, a grillpartikra, a felejthetetlen utazásokra... Jó egy kicsit felidézni a kellemes emlékeket, noha az ősz is számtalan szép élményt tarogat a számunkra. Az ízekkel is lehet nosztalgiázni, (mint ahogy én az éclair-rel :)), én például kimondottan szeretek otthon is reprodukálni egy-egy finom ételt, amit a nyaralás során ettem.
A mai recept nem köthető konkrét utazáshoz, igazából csak az ízvilága miatt kapcsolható a nyárhoz. De azzal nagyon. Mondjuk simán el tudnám képzelni, hogy egy olasz trattoriaban ezt szolgálják fel nekem egy pohár hűs fehérbor társaságában, miközben hallgatom a forgalmas itáliai utca zaját és a tenger illatát sodorja felém a szél....

Penne a nyár ízeivel

• 25 dkg penne
• 4 szelet halfilé (afrikai harcsa, tőkehal, és hasonló társai)
• 1 üveg paradicsompüré
• 1 nagy marok olivabogyó
• 1-2 gerezd fokhagyma
• só, bors, kakukkfű és bazsalikom
• kevés citromlé
• 1 kk cukor
• kevés olivaolaj
• 5-8 dkg sajt

A sütőt előmelegítjük 180°C-ra, a tésztának felteszünk főni 2,5 liter vizet. A halat felkockázzuk (nagyobb kockákra), icipicit besózzuk, facsarunk rá egy kis citromlevet, majd kevés olivaolajon pár perc alatt megsütjük. Közben al dentére főzzük a tésztát. Folytatjuk a mártást: a fokhagymát megfuttatjuk egy kevés olajon, felöntjük a paradicsompürével, amit sózunk, borsozunk, ízesítjük a bazsalikommal és a kakukkfűvel, és hozzáadjuk a cukrot is, hogy enyhítsük a paradicsompüré kissé savanykás ízét. 5 perc főzés után hozzáadjuk a halkockácat, és további 5 percig főzzük. A mártásba keverjük a pennét, egy olajjal kikent tűzállótálba öntjük, a tetejét megszórjuk a reszelt sajttal. 30 perc aranyszínűre pirítjuk. Majd álmodozunk és álmodozunk az olasz nyarakról...

Conchiglie parmezános mártással

Egy újabb receptet hoztam Stahl Judit Gyors olaszos tészták című könyvéből, ahol is ez a recept "szegény ember vacsorája" néven fut. A tésztához egy hígabb parmezános, mascarponés sajtmártás dukál, tetejére pedig a szegény ember parmezánja kerül: pirított zöldfűszeres zsemlemorzsa. A recept fusillit ír, de én kagylótésztával, vagyis conchiglie-vel készítettem, és ez egy nagyon jó ötletnek bizonyult, ugyanis a sajtmártás szépen belefolyt a tészta belsejébe. Ennél a receptnél fontos, hogy friss fűszerekkel dolgozzunk, szárítottal nem lehetne elérni ugyanazt az ízhatást.
Az étel elkészítése valóban nem igényel sok időt, így ha egy gyors vacsorára, ebédre van szükségünk, megvan hozzá a tökéletes recept. :)

Chonchiglie parmezános mártással

• 25 dkg conchiglie
• 2-3 ek zsemlemorzsa
• 1 szál friss rozmarig
• 1 nagy marék friss kakukkfű
• 1 dl olivaolaj
• 25 dkg mascarpone
• 0,5 dl tejszín
• 1 nagy tojássárgája
• 3 gerezd fokhagyma
• 5 dkg parmezán
• só, bors, szerecsendió

Feltesszük főni a vizet a tésztának. A "szóróanyaghoz" a friss fűszereket apróra vágjuk, összekeverjük a zsemlemorzsával, és 0,25 dl olivaolajat felhevítünk egy nagyobb serpenyőben. Ebbe öntjük a morzsánkat, majd 5 perc alatt aranybarnára pirítjuk. A végén hozzányomunk egy gerezd fokhagymát.
Megfőzzük a tésztát. A mártást abban a tálban/edényben készítjük el, amelyben tálalni fogunk. Összedolgozzuk a mascarponét  tejszínnel és a tojássárgájával. Az olivaolajat (0,75 dl)  lassan adagoljuk hozzá, szinte cseppenként állandó keverés mellett. Egy majonézszerű mártást fogunk kapni. Hozzáadjuk a zúzott fokhagymát, a parmezánt, óvatosan sózzuk, borsozzuk, megkoronázzuk egy késhegynyi szerecsendióval. A megfőtt tésztát még forrón a mártásba keverjük ( így lesz a kissé darabosból egy sima híg mártás), és egy fél deci főzővizet is adhatunk mellé.
Tálaláskor a zöldfűszeres zsemlemorzsával szórjuk meg.

Gnocchi di ricotta e spinaci - Spenótos ricottás gnocchi

Ezt a fantasztikus receptet Stahl Judit Gyors olaszos tészták című könyvéből vettem kölcsön, mert annyira jó, hogy ezt mindenkinek ismernie kell. :)
Az olasz gnocchi legfőbb összetevői a krumpli és a liszt, csakúgy, mint mi a nudlinknak. Készülni is ugyanúgy készül: bő, forró vízben főzik készre. Ma már kapható bolti változata is, de szerintem érdemes az otthoni verzióval próbálkozni, az mindig verhetetlen. Különféle mártásokkal tálalják. De a gnocchi nemcsak burgonyából készülhet. Létezik a gnocchi verde, vagyis a zöld gnocchi, aminek színét a spenót adja. Másik alapanyaga a ricotta, vagyis a friss sajt. A spenót és a ricotta amúgy nagyon jó páros, canolli töltelékként, vagy valamilyen sós pitébe is bátran kipróbálható.
Stahl Judit is írja a receptismertetőjében, hogy hosszú kísérletezés során jutott el ehhez a recepthez, állandó próbálkozásokkal igyekezett eltalálni a tökéletes arányokat. Sikerült neki, és mi nagyon hálásak vagyunk érte!

Gnocchi di ricotta e spinaci

• 45 dkg mélyhűtött, felengedett spenót
• 25 dkg ricotta
• 1 tojássárgája
• 15 dkg finomliszt
• 5 dkg parmezán
• só, bors, szerecsendió
• 2 dl tejszín
• 2 gerezd fokhagyma
• 10 dkg sajt (a recept pecorino-t ír, de bármilyen keménysajt jó lesz)

A sütőt előmelegítjük 220°C-ra, a gnocchinak feltesszük főni a vizet. A spenótot jól kinyomkodjuk, lehetőleg minél "szárazabb" legyen. Ezután összekeverjük a ricottával, a tojássárgájával, a liszttel, az 5 dkg parmezánnal, sóval, borssal, szerecsendióval fűszerezzük. Ha túl lágy lenne, keverjünk hozzá még egy kis lisztet. De óvatosan, nehogy túladagoljuk. Két kanál segítségével kis galuskákat formázunk a masszából, és a forró vízbe engedjük őket. Miután feljöttek a víz felszínére, hagyjunk nekik még egy percet, utána egy szűrő segítségével tegyük őket egy kivajazott tepsibe. A tejszínbe nyomjuk bele a fokhagymát, öntsük rá a gnocchira, a tetejét szórjuk meg jó sok sajttal. 20-25 perc alatt süssük aranybarnára.

látványra nem a leggusztább, de higgyétek el, az íze mennei :)

Lasagne cukkinivel és padlizsánnal

A klasszikus Lasagne bolognese receptje már megtalálható a blogon. Ennek egy kicsit átalakított változatát hoztam ma Nektek. Néha jó egy-két húsmentes napot tartani, nem ártana tudatosítani, hogy nemcsak húsból állhat az ebéd/vacsora/stb. Nagyon finom, tápláló és laktató zöldségeink vannak, amelyekből ugyanolyan finomságok készíthetőek, mint a húsból. Jó ötletnek tartom az olyan kezdeményezésket, mint a húsmentes hétfő, amikoris nem kerül aznap sem hús, sem semmilyen hústermék az asztalra.
A lasagne-ban a darált hús helyett most padlizsánt és cukkinit raktam. A végeredmény inycsiklandozó lett, nem kell félni a zöldségektől. :)

Lasagne cukkinivel és padlizsánnal

• 12 lap lasagne
• 2 kisebb cukkini
• 1 padlizsán
• 1-2 gerezd fokhagyma
• 1 üveg paradicsomlé
• só, bors, fűszerek: bazsalikom, oregánó, kakukkfű, szerecsendió
• löttyintésnyi vörösbor
• 3 dkg vaj
• 7 dkg liszt
• 3 dl tej
• 5 dkg parmezán

A paradicsommártással kezdtem: a fokhagymát apróra vágjuk, egy kevés olivaolajon megfuttatjuk, majd felöntjük a paradicsomlével, és hozzáadjuk a bort. 15 percig forraljuk, közben sózzuk, borsozzuk. Ha friss fűszerekkel dolgozunk, akkor azokat a végén adjuk hozzá. Felszeleteljük a cukkiniket és a padlizsánt. A cukkinit, mivel zsenge volt, nem sütöttem elő, a padlizsánt igen. Egy nagyobb serpenyőben egy kevés olivaolajat jó forróra hevítünk, majd a padlizsán szeleteket mindkét oldalukon pár percig sütjük. Egy papírtörlőre szedjük, hogy az beszívja magába a felesleges olajat. Elkészítjük a besamelt is: a vajat felolvasztjuk, rászórjuk a lisztet, egy kissé megpirítjuk, majd felöntjük a tejjel. Állandó keverés mellett sűrűre főzzük. Ízesítjük sóval, borssal, szerecsendióval. Nincs más hátra, mint az összerakás: egy tűzálló tálat kicsit kikenünk olajjal, majd az alján szétkenünk pár kanál besamelt. Erre rakunk 4 lasagne lapot, majd egy kevés paradicsommártást, erre rakjuk a cukkinikarikákat. Megint egy kevés paradicsommártás következi, majd besamel és tészta. Erre paradicsom, a padlizsán szeletek, paradicsom, besamel, tészta. Megint paradicsom, cukkinikarikák, paradicsom, besamel, lasagne, besamel és a parmezán.
180 fokra előmelegített sütőben 40-45 perc alatt megsütjük. Jó étvágyat!

Cukkinis spagetti

Az utóbbi napokban, hetekben cukkinit cukkinivel eszünk, pedig már néhány nagyon kedves ismerőst is ellátunk ezzel a finom zöldséggel. Nem hiába, ha a cukkini szezon egyszer beindul...
Készítettünk már tócsnit, szuflét, vagyis felfújtat, ettük már rántva, vasárnap sajtos cukkinis csirekemell készült (majd annak a receptjét is hozom), és természetesen tésztára is jutott belőle egy kevés. Párszor már leírtam ebben a blogban ezt a mondatot, de most újra megismétlem: ez a recept nagyon könnyű és gyors, tipikus olasz kaja.

Cukkinis spagetti
(3 főre)

• 25 dkg spagetti (más tészta is lehet)
• 1 közepes cukkini
• 1 konzerv gomba
• 1 üveg paradicsompüré
• 2 gerezd fokhagyma
• só, bors, friss bazsalikom, oregánó
• a tálaláshoz sajt

A cukkinit felkockázzuk, a fokhagymát apróra vágjuk. Egy kevés olivaolajon illatosra pirítjuk, majd hozzáadjuk a cukkinit, amit üvegesre párolunk (kb. 20 percet vesz igénybe). Közben feltesszük a tészta főzővizété ha felforrt, mehet is bele a spagetti. 10 perc után a cukkinihez adjuk a gombát, és tovább pároljuk, végül felöntjük a paradicsompürével, sózzuk, borsozzuk. 10 percig rotyogtatjuk, a végén beleszórjuk a felaprított bazsalikomot és oregánót. A mártáshoz adjuk a kifőtt tésztát, kicsit összemelegítjük és tálalhatunk is.
A spagetti magába szívja a paradicsomos szaftot, és jól illik hozzá a sajt, ne sajnáljuk tőle. Használjuk ki a cukkini szezont, nincs kifogás, most nincs forróság, lehet főzni! :)

Tiramisu

Minden kétséget kizáróan a tiramisu az egyik, ha nem a legnépszerűbb olasz desszert a világon. Sikere töretlen, és ebben az egyszerűsége ugyanúgy szerepet játszik, mint az ízek harmóniája.
Sokféle tiramisut ettem már életem során, voltak köztük jók és kevésbé jók. Nálam ez a recept viszi a prímet, a nempiskota blogról származik. A recept feltöltője Juci a leírásban nagyon szépen összefoglalja a desszert történetét. Az eredeti recept itt található. Mint a legtöbb ételnek és desszertnek, ennek az eredete sem teljesen ismert. Egyesek már a 17. vagy a 19. századtól datálják, és az is vitatott, hol készítették először. Állítólag a 60-as években egy venetói étteremben készült először (erről az étteremről tavaly többször is lehetett hallani, mivel bezárt, és a híradókban és napilapokban is úgy emlékeztek meg róla, mint a tiramisu szülőanyjáról).
Mélyen egyetértek a blog szerzőjével, sok helyen kapható tiramisunak csúfolt akármi, ami egy műtejszínnel felfújt habos-babos édességet takar. Csakhogy annak semmi köze a mi desszertünkhöz. Az igaziban mascarpone van, kávé, amarettó, cukor, tojássárgája és a tetején kakaó. Felejtsük el a tejszínt és a zselatint. A maradék tojásfehérjéből meg készítsünk Pavlovát! :)

Tiramisu

• 1 kg mascarpone
• 5 ek porcukor
• 5 tojássárgája
• 60 drb piskóta (hosszú)
• 3 dl erős kávé
• fél deci amarettó
• tetejére kakaó

A tojássárgáját pasztörizáljuk: gőz fölött egy tálban, kb. 2 perc alatt sűrűre főzzük, majd azonnal jeges fürdőbe helyezzük, lehűtjük. Hozzáadjuk a porcukrot, és fehéredésig kemény habbá verjük. Végül belekeverjük a mascarponét. Amíg előkészítjük a piskótákat, a krémet hűtöbe rakjuk. A kávébe beleöntjük a mandula likőrt, és belemártjuk a piskóták felét, nem kell szétáztatni, hamar megszívják magukat. Majd rákenjük a krém felét. Erre ráhelyezzük a maradék piskótát, majd újabb adag krém következik. A tetejére kakaót szórunk, és pár órára/ egy éjszakára hűtőbe helyezzük.
Tudom, hogy nem egy olcsó sütemény, mégis érdemes kipróbálni, mert isteni finom!!!!!!!!!!!

Linguine paradicsommal és bazsalikommal

Biztosan Veletek is előfordult már, hogy nagyon rákészültetek egy főzésre vagy ételre, és a végén egyáltalán nem úgy sült el a dolog, ahogy elképzeltétek. Ma velem pontosan ez történt. Találtam egy jó kis kölesgombóc receptet, nem az a hagyományos (csokival volt töltve!), ami nagyon megtetszett, gondoltam kipróbálom. A végeredmény: kuka. Valamiért nem sikerült, nem tudom, hogy én rontottam-e el valamit vagy a recept volt hibás. Az eredményt tekintve végül is mindegy. Pár éve az ilyen esetek után áltakában úgy felhúztam magam, hogy képes voltam órákig duzzogni. Ma már más a helyzet :), hűvös nyugalommal konstatáltam, hogy ez nem sikerült. Persze, kissé csalódott voltam, de nem sok időm volt szomorkodni, össze kellett ütnöm valamilyen gyors ebédet. És mi más jöhetne ilyenkor szóba, mint a villámgyors olasz konyha. Gyors ellenőrzés a hűtőben az alapanyagok között, és kezdődhet a főzés!

Linguine paradicsommal és bazsalikommal

• 25 dkg linguine (nálam teljes kiőrlésű)
• 10-12 szem jó érett koktélparadicsom
• 1 gerezd fokhagyma
• 2 ek olivaolaj
• só, bors, friss bazsalikom
• sajt

A tésztát bő, sós, forrásban lévő vízben kifőzzük. Közben elkészítjük a mártást: a fokhagymát átnyomjuk  fokhagymanyomón, megfuttatjuk a felhevített olivaolajon. Majd hozzáadjuk a félbevágott koktélparadicsomokat, sózzuk, borsozzuk. Pár percig pároljuk, közben a paradicsom egy kis levet is fog engedni, de ez nekünk nem baj, mert a tészta majd magába szívja. A végén hozzáadjuk a bazsalikomot, majd a leszűrt tésztát. Összekeverjük, megszórjuk egy kis reszelt sajttal. Ennyi!
Ha időközben a kölessel barátok leszünk, szólok.

Lasagne bolognese

A nagy klasszikus. Ódákat lehetne zengeni róla. A lasagne bolognai mártással. Ha különleges vendéget várok, általában ezzel szoktam meglepni. Eddig még senki nem panaszkodott. Nem is ismerek olyan embert, aki nem szeretné.
A tésztalapok között megbúvó paradicsomos húsragu, a krémes besamel és a tetején megpirult parmezán...hmmm.
Nem utolsó sorban a gyerkőcök is nagyon szeretik. De nem szaporítom tovább a szót, jöjjön a recept.

Lasagne bolognese

• 16 lap lasagne
• 50 dkg darált marhahús
• 1 l paradicsompüré/lé
• 2 ek olivaolaj
• 1 kisebb sárgarépa
• 1 szár zeller
• 2 gerezd fokhagyma
• 2 dl vörösbor
• só, bors, bazsalikom, oregánó, kakukkfű, babérlevél
• 0,5 dkg vaj
• 3-4 ek liszt
• 6 dl tej
• szerecsendió
• sok sajt, parmezán és úgy 5-10 dkg

A húsos raguval kezdjük: a zöldségeket megtisztítjuk, és apróra feldaraboljuk. Én ezt egy kis konyhai aprítógép segítségével szoktam megoldani.  Az olivaolajat felhevítjük, a zöldséget megdinszteljük, majd hozzáadjuk a darált húst, fehéredésig pirítjuk. Felöntjük a borral és a paradicsommal. Fűszerezzük ízlés szerint. Ha szárított fűszereket használunk, akkor most belerakhatjuk, azonban ha frisseket, akkor csak a főzés legvégén, hogy a fűszerek ne veszítsék el az aromájukat! Addig főzzük, míg a hűs meg nem puhul, ez körülbelül 45 percet vesz igénybe.
Előmelegítjük a sütőt 180°C-ra. Elkészítjük a besamel mártást: a vajat felolvasztjuk, rászórjuk a lisztet, kissé megpirítjuk, majd felöntjük a tejjel. Állandó kevergetés mellett addig főzzük, míg besűrűsödik. Közben ízesítjük sóval, borssal és szerecsendióval.
A tepsinket vékonyan kikenjük olivaolajjal. Az alján szétkenünk egy kis besamelt, erre helyezünk 4 lasagne lapot, majd a húsos ragu egyharmada következik. Erre megint egy kis besamel kerül, majd újabb tésztaréteg. Folytatjuk: ragu, besamel, tészta, ragu, besamel, tészta, és egy újabb utolsó réteg besamel. Megszórjuk jó sok parmezánnal, és az előmelegített sütőben 35 perc alatt megsütjük, a sajt jól piruljon meg rajta.
Tálalás előtt nem árt egy keveset pihentetni, így szebben lehet majd szeletelni.
Jó étvágyat!

Spenótos-sajtos farfalle csirkemellel

A spárga mellett nagy tavaszi kedvencem a spenót. Természetesen a spenót fagyasztott formában egész évben beszerezhető, de  olyan jó érzés az, mikor kimész a kertbe/piacra és leszeded/megveszed a frissen szedett roppanós kis zöld leveleket. A spenót sok gyerek rémálma, érdekes módon nekem soem volt az, én mindig nagyon szerettem.
A mai recept egy krémsajtos, spenótos tészta, amit egy kis csirkemellel "dúsítottam."

Spenótos-sajtos farfalle csirkemellel

• 25 dkg farfalle
• 1 csirkemell
• 2 marék friss spenót
• 1 gerezd fokhagyma
• 2 kanál mascarpone
• 2 dl tejszín
• 5 dkg kemény sajt
• só, fehér bors,szerecsendió

A csirkemellett felkockázzuk, a spenótot csíkokra vágjuk. A fokhagymát lereszeljük és kevés olajon illatosra pirítjuk, majd hozzáadjuk a husit, fehéredésig pirítjuk. Ezután hozzáadjuk a spenótot, öntünk alá körülbelül másfél deci vizet, és időnként megkavargatva, pároljuk, amíg a víz el nem tűnik alóla, közben ízesítjük sóval, borssal, szerecsendióval. Ezalatt bő, forrásban lévő vízben megfőzzük a tésztát.
Ha a csirkemell elfőtte a vizet, hozzáadunk két kanál mascarponét, jól elkeverjük, majd felöntjük a tejszínnel. Felforraljuk, majd belekeverjük a lereszelt kemény sajtot és felolvasztjuk benne. A tészta keményítős főzővizéből is adunk hozzá egy merőkanállal.
Ha leszűrtük a tésztát és kész van a mártás, nincs más hátra mint a tálalás. Jó étvágyat! :)

Risotto agli asparagi - Zöldspárgás rizottó

Szép estét mindenkinek! Egy kicsit megint eltűntem, de nem unatkoztam. :) Az elmúlt pár nap eseményeiből Ti is kaptok egy kis ízelítőt.
Aki még nem vette volna észre, annak szólok, hogy beköszöntött a spárga szezon. Az év egyik legszebb időszaka. Mikor a héten megvettem az első idei spárga csokrom, majd kiugrottam a bőrömből, szerintem a többi vásárló egész egyszerűen hülyének nézett, úgy örültem a szépséges zöldség csokornak.
Kis mérlegelés és gondolkodás után az egyik kedvenc fogásom készítettem el, A risottót. A gombás változatról már írtam itt, most megosztom Veletek a spárgás változatot is. A rizottó főzés alapjairól itt most nem írok, néhány fontos alapinfót és tudnivalót már megírtam, nézzétek meg azt is és ha kérdéseitek vannak írjatok bátran.

Risotto agli asparagi

• 25 dkg rizottórizs
• 25 dkg zöldspárga
• 1 marék cukorborsó
• 1 gerezd fokhagyma
• 1,5 dl fehérbor
• 0,5 l zöldség alaplé
• só, bors, bazsalikom
• 2-3 dkg vaj
• 5 dkg parmezán
• 2 ek olivaolaj

A spárgát előkészítjük: a zöldspárga megtisztítása könnyű feladat, kezünkbe fogjuk, meghajlítjuk és magától letörik a fás része. Feldaraboljuk, 1 evőkanál olivaolajat felhevítünk, a spárgát és a borsót megdinszteljük, majd egy fél pohárnyi vizet löttyintünk alá. Sózzuk, borsozzuk, ízesítjük bazsalikommal, és  megpároljuk. Elkészítjük a rizottó alapot: a fokhagymát megfuttatjuk az olivaolajon, majd a rizst üvegesre pirítjuk, felöntjük a borral. Miután elpárolgott a bor, merőkanalanként hozzáadjuk az alaplevet, és folyamatos kevergetés mellett a rizst al dentére főzzük. Félidőben hozzáadjuk a zöldséges keverékünket, és a továbbiakban együtt főzzük. Ha elkészült, lekapcsoljuk alatta a tüzet, hozzáadjuk a vajat és a parmezánt, elkeverjük. Azonnal tálaljuk és megesszük a krémes, lágy rizottót.
Jó étvágyat!!

éljen a tavasz :)

Crostata alla marmellata

Ma megint egy itáliai finomságot hoztam, amelyik igazi olasz fogáshoz híven nagyon gyors és egyszerű. Semmi nagy ördöngősség nincs benne, ez egy könnyű kis lekváros pite. Szerintem minden nemzetnek megvan a maga verziója a különféle töltelékkel töltött, omlós tésztás pitére. Az olaszoknál ez a crostata. Receptje már a 15. századi szakácskönyvekben is felbukkan, ma is népszerű desszert. Készítik gyümölcsökkel, lekvárral, nutellával, ricottás töltelékkel, néha sósan is.
A sütit a Rozmaring&Csokoládé blogon megjelent recept alapján készítettem: http://rozmaringescsokolade.blogspot.sk/2012/09/crostataszilvalekvarral.html

Crostata alla marmellata

• 28 dkg finomliszt
• 16 dkg cukor
• 8 ek vaj
• 1 citrom reszelt héja
• csipet só
• 1 tojás
• 1 tojássárgája
• 2 ek marsala
• lekvár

A lisztet beleszitáljuk egy tálba, hozzáadjuk a cukrot, a sót, a citrom héját, a tojásokat, a marsalát és a vajat. Összegyúrjuk, fontos, hogy gyorsan dolgozzuk  vele, nehogy a vaj túlságosan megolvadjon a kezeink között. Ha ez megvan a tésztát kettéválasztjuk egy kisebb és egy nagyobb adagra, a kicsi harmada legyen a nagynak. Egy kis időre a hűtőbe rakjuk pihenni.
A sütőt előmelegítjük 175°C-ra. Az eredeti recept egy 20 cm-es formát ír elő, nekem ugyanez a mennyiség elég lett egy 29 cm-es piteformához, persze az enyém vékonyabb lett (de ez az ízén nem ront semmit :)). A nagyobbik tésztát kisodorjuk, belerakjuk és nyomkodjuk a sütiformánkba. Megkenjük lekvárral, én saját készítésű szilvalekvárt használtam. A kisebbik tésztát is kinyújtjuk, 1 centi vastag csíkokat vágunk belőle, és megcsináljuk a rácsos mintát a süti tetején. A széleit elegyengetjük, majd 30 perc alatt készre sütjük.
Tálalás előtt megszórhatjuk porcukorral.

frissen a sütőből

vajon hová tűnhetett a fele? :)

Klasszikus olasz risotto

A rizottó az egyik kedvenc ételem. A klasszikus olasz rizottó. A krémes, lágy, sajtos risotto. Nálunk kicsit másképp él a köztudatban. Senki ne értsen félre, azzal sincs baj, ha valaki azt a változatot szereti.  De azt azért be kéne ismerni, hogy az igazitól azért messze van, a nálunk ismert változat erősen magyarosított.
Kezdjük az alapoknál: igazi rizottót csakis rizottó rizsből lehet főzni. Nekem mondhatják, hogy az egyszerű kerekszemű rizs is megteszi. Nem, nem teszi meg. Én rizottót csakis arborio vagy más erre alkalmas rizsből vagyok hajlandó készíteni. Meg lehet vádolni azzal, hogy sznob vagyok. Igen, az vagyok, mert úgy gondolom, hogy vannak ételek, amelyek igenis megérdemlik, hogy a maga tökéletességükben pompázzanak az asztalunkon. Nem hiába lett úgy világhírű, ahogy. Ha lebutítjuk a receptet, a végeredmény messze nem lesz ugyanaz. Ugyanez elmondható a bolognai ragu esetében, a darált hús egy kis paradicsommártással  vagy ketchuppal nem bolognai ragu. Vagy a tiramisu sem a hamis krémsajtoktól lesz világbajnok, hanem a mascarponétól, (itt még megemlíthetném a rumot is, ami tipikusan nálunk fordul elő, az olaszok amarettót vagy marsalát használnak). Szóval, ha rizottót akarunk főzni, akkor vegyünk kimondottan ehhez való rizst. Nem olyan olcsó, mint a hagyományos, de a nagyobb áruházláncok saját márkás termékei között is megtalálható, és egy-egy akció során jó áron beszerezhető. További  nélkülözhetetlen kellék a vaj és a parmezán, mert ezektől lesz krémes és ragacsos. Hogy milyen rizottót készítünk, annak megint csak az ízlésünk és a fantáziánk szab határt. Közkedvelt a gombás rizottó, amelyet készíthetünk friss vagy szárított gombával, vagy a sütőtökös, amelyre már ránézni is jó, a narancssárga mindenkit mosolyra fakaszt. Én nagyon szeretem a spárgásat, amint eljön a spárga szezon, én spárgát spárgával eszem. :) Most következzék a gombás rizottó!

Risotto ai funghi
(3-4 személyes adag)

• 25 dkg rizottó rizs
• 1,5 dl száraz fehérbor
• 0,5 l alaplé
• 3 dkg vaj
• 5 dkg parmezán
• 20 dkg friss gomba, vagy 1 csomag szárított gomba
• 1 gerezd fokhagyma
• só, bors, kakukkfű
• olivaolaj

Én nem a rizzsel, hanem a másik résszel szoktam kezdeni. Van aki egyszerre, egy serpenyőben készíti a kettőt. Ha szárított gombával dolgozunk, akkor a gombát forró vízzel felöntjük, és ázni hagyjuk. Ha friss gombával, akkor megtisztítjuk, felszeleteljük. A fokhagymát lereszeljük vagy fokhagymanyomón átnyomjuk, kevés olivaolajon (1-2 evőkanál) illatosra pirítjuk, majd hozzáadjuk a gombát, megfűszerezzük a borssal és a kakukkfűvel, a sótól levet ereszt, ezért a végén szoktam megsózni. 20 perc alatt megpároljuk. Közben foglalkozhatunk a rizzsel is. A rizst nem mossuk meg, a rajta lévő keményítőre szükségünk van. A mosatlan rizst kevés olivaolajon üvegesre pirítunk, majd felöntjük a borral, és állandó kevergetés mellett megvárjuk, míg a rizs felszívja. Majd merőkanállal adagolva fokozatosan adjuk hozzá az alaplevet. Egy merőkanál alaplé, kevergetni és várni, amíg fő a rizs. Macerásnak tűnhet, de higgyétek el megéri. Ezt nem szoktam nagyon fűszerezni, mert az alaplé megadja a  szükségest ízt neki. Al dentére főzzük. Ha kevés lenne az alaplé, egy kevés forró víz is bevethető. Ha elkészült, hozzáadjuk  a gombát a másik serpenyőből, vagy a leszűrt szárított gombát, azonnal hozzáadjuk a vajat és a sajtot, elkeverjük, megvárjuk, míg felolvad és tálalunk. A rizottó frissen igazi. A maradék borral leöblíteni tökéletes. Jó étvágyat!

a képek nem a legjobbak, ha legközelebb készítek, ígérem összehozok egy jobb fotót :)

Körtével és gorgonzolával már próbáltátok? Isteni!!!

Nyáridéző bruschetta al pomodoro

Vagyis paradicsomos bruschetta. Egy nagy nyári kedvenc. Attól még kicsit távol vagyunk, mégis készítettem magamnak, mert nagyon megkívántam...
A bruschetta tulajdonképpen maga a pirított, fokhagymás, olivaolajos kenyér. A paradicsomos  változata meghódította a világot, és a bruschettát ezzel a változattal azonosítják, noha számtalan más feltét is kerülhet rá. Ezt az egyszerű finomságot valószínűleg már a 15. században készítették, a szegények konyhájának tipikus étele volt. Nagyon érdekes jelenség, hogy ezek az egyszerű, paraszti ételek ma hihetetlen népszerűségnek örvendenek, és számos előkelő étterem kínálatában is megtalálhatóak. Nem hiába mondják, hogy a kevesebb néha több. Ez az olasz konyhára amúgy is jellemző.
A bruschettát sokszor csak így magában ették, november környékén a mai napig az olivaolaj kóstolás elengedhetetlen "kelléke."
Én ma a paradicsomos változatot hoztam Nektek, előre elnézést kérek mindenkitől, hogy szárított bazsalikommal készült. Nyáron csakis frisset használok, egyenesen a kertemből. :)

Bruschetta al pomodoro

• 2 kisebb ciabatta/baguette/esetleg kenyér
• 2 nagy érett paradicsom
• 1-2 gerezd fokhagyma
• kb. 2-3 ek olivaolaj
• fél marok friss bazsalikom
• só, bors

A ciabattát felszeleteljük, 200 fokos sütőben megpirítjuk a szeleteket. Ezalatt elkészítjük a feltétet: a paradicsomot felkockázzuk, megsózzuk és borsozzuk, hozzáadjuk a felaprított bazsalikom leveleket és meglocsoljuk az olivaolajjal. A megpirult kenyér szeleteket ahogy kivettük a sütőből, azonnal bedörzsöljük a fokhagymával (mindkét oldalát), és ráhalmozzuk a feltétet. Az olajos levet is locsoljuk rá a falatkákra.
Gyors előétel, ami vacsoraként is megállja a helyét, a siker garantált. :)

Gyors ebéd a pörgős hétköznapokra

Bizonyára sokan gondban vannak, ha hirtelen egy gyors ebédet/vacsorát kell rakni az asztalra. Az ilyen esetekben én rendszerint az olasz konyhát hívom segítségül, mert a tésztáik nagyon gyorsan, minmális erőfeszítéssel elkészíthetőek.
A mai ebédet nekem is gyorsan kellett megoldanom, de hazatérésem után egy órával már javában élveztem az ízeket, úgy, hogy abból az egy órából az első 20 perc ruhapróbával és bemutatóval telt. :)
Szóval hajrá!!

Pasta alla Boscaiola 
(2-3 személyes adag)

• 25 dkg tészta, nálam most teljes kiőrlésű linguine
• 8 dkg szalonna
• 20 dkg gomba
• 1 gerezd fokhagyma
• 2 dl tejszín
• 1 ek olivaolaj
• só, bors, kakukkfű

A tésztát bő, sós vízben megfőzzük. Közben összedobjuk a mártást: az apróra vágott fokhagymát megfuttatjuk az olivaolajon, majd hozzáadjuk a felkockázott szalonnát és pár percig pirítjuk. Majd a gomba hozzáadásával folytatjuk, pirítjuk. Picit megsózzuk, megborsozzuk, adunk hozzá egy kevés kakukkfüvet. Ez nincs minden receptben, de én nagyon szeretem a gombával, ezért szoktam belerakni. Felöntjük a tejszínnel, és addig forraljuk, amíg kicsit be nem sűrűsödik. Közben valószínűleg a tésztánk is elkészül. Innentől kezdve nincs más hátra, mint a tálalás! A tetejét megszórhatjuk kis sajttal, csak hogy halmozzuk az élvezeteket. :)

Finomság zöldcsütörtökre

Itt van az április és vele együtt a húsvét is. Számomra ez mindig azt jelenti, hogy menthetetlenül megérkezett a tavasz, bár a mostani időjárás nem ezt mutatja... De a virágos kertünkben már kinyíltak a nárciszok és a jácintok, és lassan behozzák őket a tulipánok is. Szeretem a tavaszt. :)
A húsvét a keresztény egyház legnagyobb ünnepe, sok ember mégis hajlamos elfelejteni azt, mit is ünneplünk ilyenkor. Nem akarok szónokolni arról, miért is fontos ez az ünnep, szerintem mindenkinek magában kell megtalálnia az utat. Azt az utat, amely mindenkinek más, mégis mindegyik ugyanoda vezet: a szeretethez. A húsvéti készülődés közben néha álljunk meg egy kicsit, és nézzünk körül: keressük meg az életünkben a csodákat! Nem kell sokat keresgélni, az Élet maga a csoda...
Azt írtam nem fogok szónokolni, erre tessék.... :))
Jöjjön a recept. Ez egy olaszos (mi más is lehetne) tészta étel, nagyon egyszerű, könnyű és finom. Tökéletesen illik a mai zöldcsütörtökhöz, de a holnapi nagypéntekhez is, mivel húst nem tartalmaz.

Spenóttal és ricottával töltött kagylótészta kéksajt mártással
  

• 25 dkg óriás kagylótészta, vagyis conchiglie
• 40 dkg fagyasztott spenót, aki mázlista, az friss spenótból is csinálhatja
• 25 dkg ricotta
• 10 dkg kemény sajt, mondjuk parmezán vagy pecorino
• fűszerek: 1 gerezd fokhagyma, só, bors, szerecsendió
• 2 tk fenyőmag (a kínaival vigyázzunk!)
• 2 dl tejszín
• 2 dl tej
• 10 dkg kéksajt

A tésztát bő forrásban lévő sós vízben megfőzzük. A bő annyit jelent, hogy minden 10 dkg-hoz 1 liternyi vizet kell számolni. A sós meg annyit takar, hogy ahogy az olaszok mondják, a tészta főzővize legyen olyan sós, mint a tenger. A csomagoláson feltüntetett időpontig főzzük, nem tovább! Al dente legyen, az sem baj ha kicsit keményebb, a mártásban még puhulni fog.
Közben a fokhagymát apróra metéljük, megfuttatjuk egy kevés olivaolajon, hozzáadjuk a spenótot, ízlés szerint fűszerezzük sóval, borssal és szerecsendióval. 20 perc alatt megpároljuk.
A ricottát összetörjük egy villával, hozzáadjuk a kemény sajt  felét, a fenyőmagot (amit előtte kicsit megpiríthatunk), pici borsot. Összekeverjük a spenóttal. Az óriáskagylókat megtöltjük a spenótos-ricottás keverékkel, egy olajjal vékonyan kikent tepsibe rakjuk őket.
Elkészítjük a kéksajtmártást: a tejet és a tejszínt feltesszük forrni, picit megsózhatjuk, de nem szabad elfelejteni, hogy a kéksajt már magában is sós. Ha forr beletördeljük a kéksajtot, és felolvasztjuk. Ha túl hígnak találnánk, egy kevés liszttel besűríthetjük. A kész mártással leöntjük a megtöltött kagylókat, tetejüket megszórjuk a maradék sajttal. 200°C-ra előmelegített sütőben 30 perc alatt aranybarnára sütjük.
Jó étvágyat! Legközelebb húsvéti süticsodákkal jövök, puszi mindenkinek!

a háttérben látható, hogy már nagyon ráhangolódtunk a húsvétra :)

Őfelsége, a Pizza

Már említettem, hogy az olasz konyha nagy szerelmem. A mediterrán ízvilág, a fűszerek, mint a bazsalikom, az oregánó. a kakukkfű, a rozmaring, a fokhagyma, a paradicsom, a sajtok...közel állnak a szívemhez. Ráadásul az olasz fogások nagyrésze, vagy legalábbis a tipikus fogások, nagyon könnyen és gyorsan elkészíthetők. Összedobunk pár alapanyagot, közben megfőzzük al dentére a tésztát, összekeverjük és kész is van egy isteni finom tésztás fogás.
Az olasz konyha ebben a könnyedségében és egyszerűségében valahol ellentétben áll a francia konyhával, ami szintén szemvedélyem. Mégis a kettő jól megfér egymás mellett a konyhámban és a szívemben. :))
Ha olasz konyha, akkor...PIZZA!!!!!!!!!! Az alap, a leghíresebb exportjuk. Itáliában már régóta fogyasztották a mindenféle feltéttel megpakolt lepénykenyeret. A modern pizza, amit ma is ismerünk a 19. században vonult be a gasztronómia történelembe. Nápolyban készítették I.Umberto és felesége, Margherita királyné tiszteletére. A pizza az olasz nemzeti színekben pompázott: piros paradicsomszósz, zöld bazsalikom és fehér mozzarella. A nevét a királynéről kapta és ma is büszkén viseli ez a változat. Azóta rengetegféle változat terjedt el, népszerűségén nem kell csodálkozni. Létezik egyáltalán olyan ember, aki nem szereti? Szerintem nem! :))
Otthon is elkészíthető egy igazi vékonytésztás, paradicsomszószos pizza. Tudom, hogy sok recept van már fent a neten, de megosztom én is az enyémet.

Pizzatészta

• 50 dkg finomliszt
• 3 dl langyos víz
• 1 kocka élesztő (45 gramm)
• 1 kk só
• 1 kk cukor
• 3 ek olívaolaj

Az élesztőt felfuttatjuk a langyos vízben, amibe belekevertük a cukrot. A hozzávalókat összekeverjük, dagasztjuk, gyúrjuk, míg sima tésztát nem kapunk. Hagyjuk a duplájára kelni.
Ezalatt elkészíthetjük a paradicsomszószt.

a megkelt tészta

Paradicsomszósz

• 1 doboz hámozott paradicsomkonzerv
• 1-2 gerezd fokhagyma
• kevés olívaolaj
• fűszerek: só, bors, bazsalikom, oregánó, kakukkfű

A fokhagymát átnyomjuk a fokhagymanyomón, és kevés olívaolajon illatosra pirítjuk. Majd ráöntjük a paradicsomot. Ízlés szerint fűszerezzük, 15-20 percig főzzük. Majd botmixerrel pürésítjük.

a paradicsomszósz

készülnek a pizzák

Ha megkelt a tésztánk, 3 részre osztjuk. Kinyújtjuk, én nem szoktam pontos kör alakúra, csak ahogy sikerül. Így rusztikusabb. A pizzákat megkenjük a paradicsomszósszal és kedvünk (és ízlésünk szerint) rápakoljuk a feltétet, mint pl. sonka, gomba, zöldségek, tonhal és az elmaradhatatlan sajt.
A pizzasütés titka, hogy a pizzát minél magasabb hőfokon a lehető legrövidebb idő alatt kell megsütni. Természetesen az igazi a kemencében való sütés lenne, de kényszer  megoldásként a sütő is megteszi. Az enyém maximális hőmérséklete 250°C, a pizzákat a már jó forró sütőbe rakom be, ahol 12-14 perc alatt készre sülnek. Innentől kezdve nincs más dolgunk, mint kinyitni egy üveg bort és élvezni az életet!

zöldséges pizza, rajta: paradicsomszósz, brokkoli, gomba, koktélparadicsom, sárga kaliforniai paprika, kukorica, lilahagyma, sajt

a klasszikus sonka-goma-kukorica

quattro formaggi, vagyis négysajtos