Ami nekem kimaradt...

Biztosan emlékeztek még gyerekkorotokból arra, mikor a nagymamánál nyaraltatok és ő ellátott titeket mindenféle finomsággal, mint a palacsinta vagy a gombóc. Sok-sok emlék elevenedhet fel a mai recepttel kapcsolatban. De nem nekem. :) Őszintén bevallom, hogy ez az én gyerekkoromból kimaradt (mármint a mai recept, a nagyi finomságai nem, azok megvoltak és vannak a mai napig). Nem tudom, hogy miért nem ettem én ilyent, nem készített senki a környezetemben? Jóég tudja.. de eljött az ideje annak, hogy bepótoljam, és jól bekajáljak belőle. Úgyhogy valamelyik nap fogtam magam és elkészítettem magamnak a barátfülét.

Barátfüle (vagy derelye)
2-3 személyre való adag

• 50 dkg krumpli
• 1 tojás
• 15 dkg finomliszt
• 2,5 dkg vaj felolvasztva
• csipetnyi só
• 2 ek olaj
• 5 dkg zsemlemorzsa
• lekvár
• a tálaláshoz porcukor, kis fahéj, kedves gyerekkori emlékek...

A krumplit héjastul enyhén sós vízben megfőzzük, hagyjuk kihűlni. Amíg erre várunk, addig elkészíthetjük a morzsát: az olajat felhevítjük, majd elkeverjük benne a zsemlemorzsát és megpíritjuk. A kihűlt burgonyát meghámozzuk, krumlinyomón átnyomjuk. Ha ilyen szerszámmal nem rendelkezünk, akkor egész egyszerűen reszeljük le. A krumplihoz hozzáadjuk a tojást, a lisztet, a sót és a vajat. Összegyúrjuk, a krumplitól függően szükség lehet még lisztre, egy homogén, nem túl ragacsos tésztát kell kapnunk. Egy nagy fazékban vizet forralunk, ebbe is mehet egy csipetnyi só. A tésztánkat ketté választjuk, az egyik felét kisodorjuk, és átrakjuk egy lisztezett tepsire. A másik felét is kinyújtjuk, nagyjából egyforma nagyságúak és formájúak legyenek. A nekünk szimpatikusabbra egy-egy kiskanál lekvárt rakunk, én barack-, szilva-, és meggylekvárt használtam. A halmocskák között legyen úgy 3 centi távolság, és minél keményebb lekvárt használunk, annál jobb. Az üres tésztánkat ráhelyezzük a lekvárosra, jól rányomkodjuk, a lekvárhalmok körül is. Felvágjuk a tésztát négyzetekre és a forrásban lévő vízben addig főzzük, míg a fel nem jönnek a víz tetejére. Innen egyenesen a zsemlemorzsába kerülnek, jól meghempergetjük benne őket.
Tálaláskor megszórjuk egy kis porcukorral és fahéjjal.

Baba au Rhum

Folytatódjanak a kalandozások a francia konyhában. :) A kis keleti kitérő után, visszatérünk Nyugat-Európába, a gasztronómia egyik fellegvárába, Franciaországba. A mai desszert francia. Vagy legalábbis mára már teljesen magukénak vallják, a süti eredete ugyanis Lengyelországhoz köthető.
A recept a Wiki szerint 1835 vagy még előtte keletkezett, és a hazájából menekülni kényszerülő Stanisław Leszczyński lengyel királyhoz kapcsolható. Mint a legtöbb híres ételről, ennek a keletkezéséről is többféle legenda kering. Az egyik szerint az öreg király fogak híján már csak úgy tudta elfogyasztani kedvenc édességét, ha azt előtte beáztatták. Egy másik verzió szerint a király cukrásza egy hosszú út után úgy mentette meg a már megszáradt desszertet, hogy fűszeres alkoholba áztatta és krémmel töltötte.
Az igazságot valószínűleg már nem tudjuk meg, de mindez nem akadályozhat meg minket az elkészítésében.
A receptet az egyik kedvenc blogomon találtam, a fantasztikus receptek mellett nagyin jó sztorikat is találtok ott, érdemes olvasgatni!
http://maimoni.cafeblog.hu/2012/02/16/rum-baba-baba-au-rhum/

Baba au Rhum

• 30 dkg liszt
• 4 tojás
• 10 dkg vaj felolvasztva
• 1 dl tej
• 1 dkg élesztő
• 3 dkg cukor
• 2 ek kandírozott narancshéj
• csipetnyi só
• 1 dl víz
• 1 dl frissen facsart narancslé
• 1 dl rum
• 20 dkg cukor
• narancslekvár (vagy baracklekvár)

A lisztet egy tálba öntjük, a langyos tejben 1 kiskanál cukor kíséretében felfuttatjuk az élesztőt, és a liszthez öntjük. A felolvasztott vajat, 2 tojást, a maradék cukrot, csipetnyi sót hozzádjuk a lisztes keverékhez, és jól elkeverjük. Ezután keverjük el benne a másik két tojást a kandírozott narancshéjjal. Egy órát pihentetjük.
A sütőt előmelegítjük először 50 °C-ra és előkészítjük a formákat. Én kétféle formában sütöttem: van 3 darab rum baba formám, ebben sültek a nagy sütik, de mivel nem akartam várni állandóan a kapszlikra, ezért a bölcsebbre hallgatva muffin formákban sütöttem a többit. A sütiket a formákba adagoljuk, 15 percet az alacsony hőmérsékletű sütőben sütjük, majd megemeljük a hőmérsékletet 200 °C-ra és további 15 percig sütjük.
Közben elkészítjük a szirupot, a vizet a narancslével és a cukorral felforraljuk, szirupot főzünk belőle. A rumot a végén adjuk hozzá. A megsült sütiket megáztatjuk a szirupban, hagyjuk, hogy a babák jól megszívják magukat.
Felforrósítot lekvárral megkenjük a tetejüket, és ha szeretnénk, tejszínhabbal is diszíthetjük.

Zöldséges curry

A mai bejegyzéssel kicsit messzebb vizekre evezünk szeretett Itáliámtól és Franciaországtól. Néha jól esik kísérletezni, más ízeket megismerni. A keleti régió egyik legnépszerűbb konyhája az indiai. Világsikere nem kis mértékben az angoloknak köszönhető, akik Indiából rengeteg fűszert hoztak be Európába. Ezekkel együtt néhány fogás is átkerült, bár az eredetit nem mindig sikerült megtartani, a britek a saját ízlésük szerint variálták az alapanyagokat és a technikákat. Az indiai konyha amúgy is tagolt, régiónként változó.
Az itt következő receptet Jamie Oliver egyik főzőműsorában láttam, és egy kicsit természetesen én is alakítottam rajta. A curry a britek  szemében valamilyen szósszal, mártással készült ételt jelent. Pedig a kari egy fűszernövény, vagy a ma elterjedt használatú curry egy fűszerkeveréket takar, amelynek az alapelemei rendkívül változatosak és a legtöbb családnak megvan a saját tökéletes fűszerkeveréke.
A curry készülhet csirkéből, halból, rákból, de én ma a vegetariánusoknak kedvezek: egy húsmentes receptet hoztam. Szerintem a húsimádóknak is be fog jönni!

Zöldséges curry

• 1 fej karfiol
• 1 konzerv csicseriborsó
• 2 paradicsom
• 1 kis konzerv ananász befőtt
• 3 gerezd fokhagyma
• 3 cm-es gyömbér
• 2-3 szál újhagyma
• 1 konzerv kókusztej
• fűszerek: só, 1 tk kurkuma és római kömény, fél tk fahéj, szerecsendió, szegfűbors, chili, koriander

A karfiolt rózsáira szedjük és megfőzzük, de nem kell teljesen puhára főzni, a mártásban is puhulni fog. A fűszereket (a só kivételével) egy serpenyőben megpirítjuk, így jobban előjönnek az aromák. A fokhagymát és a gyömbért reszeljük le, a hagymát daraboljuk fel. Egy magasfalú serpenyőben hevítsünk fel egy kis olajat, majd futassuk meg rajta a hagymákat és a gyömbért, adjuk hozzá a fűszerkeverékünket is. Majd következhet a felkockázott paradicsom és a karfiol, kicsit pároljuk így együtt. Felöntjük a kókusztejjel, hozzáadjuk a leöblített csicseriborsót és az ananászkonzervet levestül. Sózzuk, ha akarjuk, akkor még ízesíthetjük. 10 percig főzzük.
A királynővel, vagyis basmati rizzsel tálaljuk. Jó étvágyat!

készül a színpompás, ízekben gazdag curry

tálalva, ki kér? :)

Medvehagymás pogácsa

Ha itt a tavasz, akkor itt van vele a medvehagyma szezon. Ti szeretitek a medvehagymát? Én nagyon! A medvehagyma az utóbbi évek egyik nagy tavaszi sztárja, noha régen is sokan fogyasztották, ez a növény is kissé elfelejtődött. Pár évvel ezelőtt azonban újra berobbant a köztudatba, szerencsére.
Ugyanis a medvehagyma nemcsak isteni finom, hanem rendkívül egészséges is. Erős tisztító hatása jót tesz a májnak, az ereknek és a beleknek is. C-vitamin tartalma miatt pedig immunrendszer javító hatása is van. Lassan már vége a szezonnak, de talán még fellelhető pár helyen. Ha a természetben mi magunk gyűjtjük be, akkor óvatosak és körültekintőek legyünk. A medvehagyma könnyen összekeverhető a gyöngyvirággal és a kikericcsel. Nem nehéz a megkülönböztetésük: a fokhagyma illat az árulkodó jel, arról, hogy medvehagymával van dolgunk. Sok mindenhez felhasználható, ehető nyersen, készíthetünk belőle pestót vagy krémlevest, esetleg ízesíthetünk vele pogácsát. Ehhez hoztam ma egy receptet.

Medvehagymás pogácsa

A pogácsa alaptésztája az itthon nagy sikerű krumplis pogácsa tésztája. Ezt alakítottam kicsit át a medvehagymához és a sajthoz.

• 1 héjában főtt krumpli
• 0,5 kg rétesliszt
• pici só
• 1 tojás
• 2 dkg élesztő
• 100 g tejföl
• kevés tej
• 1 nagy csokor medvehagyma
• 150 g krémsajt
• sajt a tetejére

A megfőtt krumplit lereszeljük, az élesztőt felfuttatjuk a tejben (kb. 2 dl, de krumplitól és liszttől függően lehet, hogy többre van szükség). A medvehagymát és a sajtokat leszámítva az összes hozzávalót egy nagy tálba öntjük és sima tésztát dagasztunk belőle. Meleg helyen pihentetjük, addig, míg a duplájára nem kel.
Közben felaprítjuk a medvehagymát, és összekeverjük a krémsajttal, megsózzuk.
A sütőt előmelegítjük 200 °C-ra. Ha a tészta megkelt, kisodorjuk, megkenjük a sajtos medvehagymás krémmel. A tészta felső harmadát középre hajtjuk, ráhajtjuk az alsó harmadot, majd a bal oldalát középre hajtjuk, végül jobb oldali tésztát is ráhajtjuk. Csinos kis téglalapot vagy négyzetet fogunk kapni. Ezt kisodorjuk, és a hajtogatást még kétszer megismételjük. Pogácsát szaggatunk belőle, tepsire rakjuk, a tetejüket megkenjük egy felvert tojással és megszórjuk reszelt sajttal.
A sütőben aranybarnára sütjük őket.

Egy kis bónusz :)

Még valamit szeretnék ma mutatni Nektek, de az a valami nem egy étel vagy süti. Tulajdonképpen egy gasztroblogon semmi keresnivalója, de olyan szép, hogy meg kell osztanom Veletek is.
 Mint a legtöbb nő, én is szeretem, ha szép dolgok vesznek körbe. Szívesen készítek saját kezűleg ezt-azt, szerintem az ilyenek mindig szebbek, mint a készen vásárolt termékek. Még akkor is, ha mondjuk kicsit görbe, nem teljesen arányos stb. Mert ebben benne van a szeretet. (Csakúgy, mintha házilag sütünk tortát valakinek.)
Nemrég a bejárati ajtónkra készítettem egy koszorút. Semmi különlegesség nincs benne, egy egyszerű koszorúalapot bevontam szalaggal, ragasztottam rá pár szál levendulát (szárítottat akartam, de találtam műanyagot, és végül azt raktam rá), egy kis hívogató táblát és pillangókat. Szerintem nagyon szép lett.
Nektek, hogy tetszik? Ti is szoktatok készíteni saját kezűleg ilyen dolgokat?

Gombakrémleves

Igaz, hogy még nincs fent sok recept a blogon, de azt bizonyára már észrevettétek, hogy fő profilom a desszertek és a főételek. Őszintén bevallom, nem vagyok az a "leveses" típus, ritkán eszem, de akkor finomat. :) A különféle zöldségekből készült krémlevesek a kedvenceim. Ma nem egy zöldségből, hanem gombából készült levest hoztam Nektek.

Gombakrémleves

• 25 dkg csiperke
• 1 gerezd fokhagyma
• 1 kis fej sonkahagyma
• 1 liter zöldségalaplé
• 1 dl tejszín
• só, bors, petrezselyem
• 2 dkg vaj
• 2 ek olivaolaj

A fokhagymát és a sonkahagymát apróra szeleteljük, vagy lereszeljük. A gombát megtisztítjuk, felszeleteljük. Az olivaolajat felhevítjük, megfuttatjuk rajta a hagymákat, majd hozzáadjuk a felszeletelt csiperkét. Kicsit megsózzuk, borsozzuk, majd a gombát 20 percig hagyjuk párolodni (levet fog ereszteni, addig kell párolni, amíg azt el nem tűnik). Ha ez megtörtént, felöntjük az alaplével, felforraljuk. Majd levesszük a tűzről, és egy botmixer segítségével összeturmixoljuk. Visszatesszük a tűzre, majd felöntjük a tejszínnel és felforraljuk. Megszórjuk a petrezselyemzölddel, legjobb a friss, de ha nincs más a szárított is megteszi. A kis vajat felolvasztjuk benne. Ha sűrűbb levest szeretnénk, akkor a vajat gyúrjuk össze egy kevés liszttel, és úgy tegyük bele.
Krutonnal, kéksajtchipsszel, sajtos baguettel tálaljuk. Ha valaki ügyes még a vasárnapi ebédhez fel is tálalhatja. Hajrá! :)

Klasszikus olasz risotto

A rizottó az egyik kedvenc ételem. A klasszikus olasz rizottó. A krémes, lágy, sajtos risotto. Nálunk kicsit másképp él a köztudatban. Senki ne értsen félre, azzal sincs baj, ha valaki azt a változatot szereti.  De azt azért be kéne ismerni, hogy az igazitól azért messze van, a nálunk ismert változat erősen magyarosított.
Kezdjük az alapoknál: igazi rizottót csakis rizottó rizsből lehet főzni. Nekem mondhatják, hogy az egyszerű kerekszemű rizs is megteszi. Nem, nem teszi meg. Én rizottót csakis arborio vagy más erre alkalmas rizsből vagyok hajlandó készíteni. Meg lehet vádolni azzal, hogy sznob vagyok. Igen, az vagyok, mert úgy gondolom, hogy vannak ételek, amelyek igenis megérdemlik, hogy a maga tökéletességükben pompázzanak az asztalunkon. Nem hiába lett úgy világhírű, ahogy. Ha lebutítjuk a receptet, a végeredmény messze nem lesz ugyanaz. Ugyanez elmondható a bolognai ragu esetében, a darált hús egy kis paradicsommártással  vagy ketchuppal nem bolognai ragu. Vagy a tiramisu sem a hamis krémsajtoktól lesz világbajnok, hanem a mascarponétól, (itt még megemlíthetném a rumot is, ami tipikusan nálunk fordul elő, az olaszok amarettót vagy marsalát használnak). Szóval, ha rizottót akarunk főzni, akkor vegyünk kimondottan ehhez való rizst. Nem olyan olcsó, mint a hagyományos, de a nagyobb áruházláncok saját márkás termékei között is megtalálható, és egy-egy akció során jó áron beszerezhető. További  nélkülözhetetlen kellék a vaj és a parmezán, mert ezektől lesz krémes és ragacsos. Hogy milyen rizottót készítünk, annak megint csak az ízlésünk és a fantáziánk szab határt. Közkedvelt a gombás rizottó, amelyet készíthetünk friss vagy szárított gombával, vagy a sütőtökös, amelyre már ránézni is jó, a narancssárga mindenkit mosolyra fakaszt. Én nagyon szeretem a spárgásat, amint eljön a spárga szezon, én spárgát spárgával eszem. :) Most következzék a gombás rizottó!

Risotto ai funghi
(3-4 személyes adag)

• 25 dkg rizottó rizs
• 1,5 dl száraz fehérbor
• 0,5 l alaplé
• 3 dkg vaj
• 5 dkg parmezán
• 20 dkg friss gomba, vagy 1 csomag szárított gomba
• 1 gerezd fokhagyma
• só, bors, kakukkfű
• olivaolaj

Én nem a rizzsel, hanem a másik résszel szoktam kezdeni. Van aki egyszerre, egy serpenyőben készíti a kettőt. Ha szárított gombával dolgozunk, akkor a gombát forró vízzel felöntjük, és ázni hagyjuk. Ha friss gombával, akkor megtisztítjuk, felszeleteljük. A fokhagymát lereszeljük vagy fokhagymanyomón átnyomjuk, kevés olivaolajon (1-2 evőkanál) illatosra pirítjuk, majd hozzáadjuk a gombát, megfűszerezzük a borssal és a kakukkfűvel, a sótól levet ereszt, ezért a végén szoktam megsózni. 20 perc alatt megpároljuk. Közben foglalkozhatunk a rizzsel is. A rizst nem mossuk meg, a rajta lévő keményítőre szükségünk van. A mosatlan rizst kevés olivaolajon üvegesre pirítunk, majd felöntjük a borral, és állandó kevergetés mellett megvárjuk, míg a rizs felszívja. Majd merőkanállal adagolva fokozatosan adjuk hozzá az alaplevet. Egy merőkanál alaplé, kevergetni és várni, amíg fő a rizs. Macerásnak tűnhet, de higgyétek el megéri. Ezt nem szoktam nagyon fűszerezni, mert az alaplé megadja a  szükségest ízt neki. Al dentére főzzük. Ha kevés lenne az alaplé, egy kevés forró víz is bevethető. Ha elkészült, hozzáadjuk  a gombát a másik serpenyőből, vagy a leszűrt szárított gombát, azonnal hozzáadjuk a vajat és a sajtot, elkeverjük, megvárjuk, míg felolvad és tálalunk. A rizottó frissen igazi. A maradék borral leöblíteni tökéletes. Jó étvágyat!

a képek nem a legjobbak, ha legközelebb készítek, ígérem összehozok egy jobb fotót :)

Körtével és gorgonzolával már próbáltátok? Isteni!!!