2015. szeptember 30., szerda

Császármorzsa kölesből

Júniusban volt egy emlékezetes találkozásom a kölessel (a bejegyzés bevezetőjében olvasható). Így pár hónap eltelte után gondoltam újra megpróbálkozok ezzel a hihetetlen gabonafélével, mivel időközben találtam pár nagyon ígéretesnek tűnő receptet. A recept Rita konyhája című oldalról származik, de a NoSaltyn is megtalálható. Kérem szépen, ez a valami fenomenálisan finom volt!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Főleg egy kis házi málnalekvárral. :)
A köles egy igazi egészségbomba, sokkal gyakrabban kéne fogyasztanunk. Ismert lúgosító hatásáról, magas a kovasav tartalma, könnyen emészthető, béltisztító hatású a magas rosttartalma miatt, sok benne a B-vitamin. Ráadásul gluténmentes, így az arra érzékenyek és a különféle diétákon lévők is bátran fogyaszthatják. Igazi szupergabona!
Édesen és sósan egyaránt fogyasztható, kásaként, felfújtként, salátához vagy császármorzsa alapanyagaként.

Császármorzsa kölesből (kis adag, szerintem alapból érdemes egyből duplamennyiséggel indítani :))

  • 4 dkg hántolt köles
  • 120 ml víz
  • csipet só
  • 6 dkg liszt (én teljeskiőrlésű rozslisztet használtam)
  • 4 dkg cukor
  • kevés reszelt citromhéj
  • 2 tojás
  • 1 dl tej
  • 4 dkg vaj
A kölest megmossuk, és a háromszoros mennyiségű vízben megfőzzük. Felforraljuk, majd alacsony lángon addig főzzük, míg el nem főzzük a vizet. Kihűtjük. A tojásokat szétválasztjuk, a sárgájukat a cukorral, a liszttel, citromhéjjal, tejjel és a megfőtt kölessel összekeverjük. A fehérjéket a csipet sóval, kemény habbá verjük, majd beleforgatjuk a masszába. A vaj felét egy nagyobb serpenyőben felolvasztjuk, majd beleöntjük a tészta felét. Ha az egyik fele már megsült átfordítjuk, és darabokra szaggatjuk, tovább pirítjuk. Ugyanígy megcsinájuk a másik felét is.
Tálaláskor megszórjuk porcukorral, ehetünk hozzá lekvárt, befőttet....



2015. szeptember 26., szombat

Zebrakocka

Ha egy gyors desszert kell. A legnehezebb ebben a receptben az egy óra várakozás, ami az összeállítást követi. A sütőt sem kell bekapcsolni, csak összerakjuk és kész is. Nagyon finom, kókuszos csokis sütike, intenzív ízekkel, olyannyira kapós, hogy fotót is csak úgy sikerült összehoznom róla, hogy gyorsan lekaptam míg a tepsiben sorakoznak és várnak, ugyanis amit kiraktam a tányérra a fotózáshoz, hirtelen eltűnt. :) Vajon hová?

Zebrakocka

Csokis lapok:
  • 50 dkg darált keksz
  • 5 ek kakaó
  • 4 ek baracklekvár (legjobb a házi)
  • 2 ek rum vagy amarettó
  • 5 dkg puha vaj
  • 5 ek porcukor
  • 1,5-2 dl tej
Kókuszos krém:
  • 6 dl tej
  • 3 ek finomliszt
  • 3 ek keményítő
  • 8 ek porcukor
  • 1 tk vanília(cukor, kivonat, amink van)
  • 2 ek amarettó vagy kókuszlikőr
  • 20 dkg kókuszreszelék
  •  7 dkg vaj
A krémmel kezdjük: a tejben elkeverjük a lisztet és a keményítőt, valamint a fele kókuszt, és állandó keverés mellett sűrű pudingot főzünk belőle. Ha kész, azonnal elkeverjük benne a krém többi hozzávalóját. Félretesszük kicsit hűlni. A lapokhoz a tej kivételével az összes hozzávalót összegyúrjuk (kemény meló lesz), majd fokozatosan hozzáadagoljuk a tejet. Ez lehet több vagy kevesebb, mint az itt megadott mennyiség. Egy jól gyurható, nyújtható tésztát kell kapnunk. Három részre osztjuk, kisodorjuk. Az első lapot egy kisebb tepsibe rakjuk, rákenjük a kókuszos krém felét, jöhet a következő lap, a krém másik fele, végül az utolsó lap. A tetejére rakhatunk egy kis ganache-t: 10 dkg étcsokit olvasszunk fel fél deci tejszín társaságában, és öntsük a sütire. Egy órára hűtőbe rakjuk, és utána azonnal neki esünk. :)


2015. szeptember 20., vasárnap

Szűzérmék vörösboros gombamártással

A most következő oldal az elmúlt hetem egyik legszebb pillanata volt. :)  Mármint az elfogyasztása, és természetesen az elkészítése is. Számomra ez az étel egy tipikus őszi fogás, a gomba, a dús, boros mártás, a rozmaringos szűzérmék, mind-mind egy laktatóbb fogás elemei.
A mártás sűrítése manierozással történik. Ez egy francia sűrítési eljárás, az ilyen típusú ételekhez szerintem sokkal jobban passzol, mint egy egyszerű lisztes habarás. Ugyanis a vaj ad egy plusz selymes ízt. A mártáshoz természetesen fehérbort vagy egy finom rosét is használhatunk. A bor jó minőségű legyen, csak olyan borral főzzünk, amit szívesen meg is iszunk. A sertésszűz egy soványabb, szárazabb húsféle, ezért a mártás a maga krémességével jól kiegészíti.

Szűzérmék vörösboros gombamártással

  • 0,5 kg sertésszűz
  • 20 dkg csiperke
  • 1,5 dl vörösbor
  • 1 dl alaplé
  • 1 dl tejszín
  • 2 dkg vaj
  • 2 dkg liszt
  • fokhagyma
  • kevés olaj
  • só, bors, rozmaring, petrezselyem 
A húst előkészítjük: a fehér hártyás részeket levágjuk róla, majd kb. 1,5 cm-es szeletekre vágjuk, és megborsozzuk, rozmaringgal megszórjuk. A sütőt előmelegítjük 200 fokra, egy magas falú serpenyőben kevés olajat hevítünk. Az érméket a forró olajon elősütjük, mindkét oldalon 2-2 percig. Átrakjuk egy tepsibe/hőálló tálba, és 8 perce a sütőbe rakjuk. Vigyázzunk, nehogy túl süssük!
Közben a serpenyőben elkészítjük a mártást. A visszamaradt olajon megpirítjuk a fokhagymát és a megtisztított gombát. Felöntjük a borral, pár percig forraljuk majd hozzáadjuk az alaplevet és a tejszínt. Ízesítjük kevés sóval, borssal és petrezselyemmel. A manierozáshoz a vajat összegyúrjuk a liszttel, pár percre a mélyhűtőbe rakjuk, majd belemorzsoljuk a mártásba. Megvárjuk míg felovad és elkezd sűrűsödni. Pár percig forraljuk.
Köretként a krumlit tálaltam hozzá, a főtt burgonyát egy kevés olajon megpirítottam. Azt nem írom, hogy hány percg, úgy a legjobb ha kicsit elfeldkezünk róla, akkor biztosan jól megpirul. :)
Jó étvágyat!



Almás sütőtökkrémleves

Pár bejegyzéssel ezelőtt ígértem még néhány sütőtökös levest. A levesek folyamatosan készülnek, csak az időm csúszik állandóan, de ma végre nyugi van így hoztam egy újabb leves receptet.
A mai egy édes krémleves, a tök mellé almát is tettem, mézzel édesítettem, és finom fűszerekkel tettem még jobbá.

Almás sütőtökkrémleves

  • 1 hokkaido tök
  • 1 nagyobb alma
  • 0,5 l víz
  • 1 dl tejszín
  • 2 ek méz
  • 0,5 tk fahéj
  • 2 szegfűszeg
A tököt 180 fokos sütőben 45 perc alatt megsütjük. Közben lereszeljük az almát. A puha tököt lekaparjuk a héjáról, a húsát az almával és a vízzel pürésítjük. A mézzel édesítjük, hozzáadjuk a fűszereket és a tejszínt. Feltesszük főni, forrás után 10 perccel levesszük a tűzről, és tálalhatjuk.
Ha fel akarjuk dobni valamilyen feltéttel, akkor szerintem az édes, tojásfehérjéből készült habgaluska kitűnő választás.

2015. szeptember 14., hétfő

Mogyorós zabkeksz

Egy ráérős hétvégén előszeretettel vackolom be magam egy kényelmes fotelba egy jó könyv társaságában. A remek olvasnivaló  mellé egy kis nassolnivaló is dukál. A bolti kekszek helyett magam sütötte finomságot majszoltam. A kekszbe mogyoró és zabpehely került, és egy kis mézeskalács fűszerkeverék tette izgalmasabbá. A mogyoró helyett természetesen használhatunk diót vagy mandulát is. Én teljes kiörlésű rozsliszttel sűrítettem a tésztát, azonban itt is variálhatunk: használhatunk finomlisztet, rizslisztet, bármilyen más teljes kiörlésű lisztet.

Mogyorós zabkeksz
  • 5 dkg vaj (megolvasztva)
  • 2 dl tej
  • 1 tojás
  • 3 ek cukor
  • 4 ek méz
  • 5 dkg mogyoró
  • 12 dkg zabpehely
  • 0,5 tk sütőpor
  • 0,5 tk mézeskalács fűszerkeverék
  • csipetnyi só
  • 5 púpozott ek teljes kiőrlésű rozsliszt
A sütőt előmelegítjük 175°C-ra, és egy tepsit kibélelünk sütőpapírral. A megolvaszott vajat a tejjel, a tojással, a cukorral és a mézzel habosra keverjük. Hozzáadjuk a mogyorót, a zabpelyhet, a sütőport, a fűszert, a sót. A lisztet kanalanként adagoljuk a tésztához: a célunk egy sűrű, ragacsos massza. Nekem 5 evőkanálnyit vett fel. Jól elkeverjük. Egy kanál segítségével adagoljuk, hagyjunk a kekszek között egy kis helyet, mert szét fognak terülni. 15 perc alatt megsütjük, és utána nincs más dolgunk, mint átadni magunkat az élvezeteknek. :)

a keksz mellé kávé is jár :)

2015. szeptember 12., szombat

Conchiglie parmezános mártással

Egy újabb receptet hoztam Stahl Judit Gyors olaszos tészták című könyvéből, ahol is ez a recept "szegény ember vacsorája" néven fut. A tésztához egy hígabb parmezános, mascarponés sajtmártás dukál, tetejére pedig a szegény ember parmezánja kerül: pirított zöldfűszeres zsemlemorzsa. A recept fusillit ír, de én kagylótésztával, vagyis conchiglie-vel készítettem, és ez egy nagyon jó ötletnek bizonyult, ugyanis a sajtmártás szépen belefolyt a tészta belsejébe. Ennél a receptnél fontos, hogy friss fűszerekkel dolgozzunk, szárítottal nem lehetne elérni ugyanazt az ízhatást.
Az étel elkészítése valóban nem igényel sok időt, így ha egy gyors vacsorára, ebédre van szükségünk, megvan hozzá a tökéletes recept. :)

Chonchiglie parmezános mártással

  • 25 dkg conchiglie
  • 2-3 ek zsemlemorzsa
  • 1 szál friss rozmarig
  • 1 nagy marék friss kakukkfű
  • 1 dl olivaolaj
  • 25 dkg mascarpone
  • 0,5 dl tejszín
  • 1 nagy tojássárgája
  • 3 gerezd fokhagyma
  • 5 dkg parmezán
  • só, bors, szerecsendió
Feltesszük főni a vizet a tésztának. A "szóróanyaghoz" a friss fűszereket apróra vágjuk, összekeverjük a zsemlemorzsával, és 0,25 dl olivaolajat felhevítünk egy nagyobb serpenyőben. Ebbe öntjük a morzsánkat, majd 5 perc alatt aranybarnára pirítjuk. A végén hozzányomunk egy gerezd fokhagymát.
Megfőzzük a tésztát. A mártást abban a tálban/edényben készítjük el, amelyben tálalni fogunk. Összedolgozzuk a mascarponét  tejszínnel és a tojássárgájával. Az olivaolajat (0,75 dl)  lassan adagoljuk hozzá, szinte cseppenként állandó keverés mellett. Egy majonézszerű mártást fogunk kapni. Hozzáadjuk a zúzott fokhagymát, a parmezánt, óvatosan sózzuk, borsozzuk, megkoronázzuk egy késhegynyi szerecsendióval. A megfőtt tésztát még forrón a mártásba keverjük ( így lesz a kissé darabosból egy sima híg mártás), és egy fél deci főzővizet is adhatunk mellé.
Tálaláskor a zöldfűszeres zsemlemorzsával szórjuk meg.


2015. szeptember 9., szerda

Almarózsa

Ilyenkor, szeptember elején ünneplik névnapjukat a Máriák. Ma  már kevés gyerek viseli ezt a nevet, de az anyukám és nagymamám generációjában még nagyon népszerű és gyakori név volt. A mai recept egy kis ajándékötlet, egy kevés virág, ehető virág. Igaz, most nem valódi. De kiutasítana vissza egy csokor/doboz istenien illatozó almarózsát? :)
Persze nemcsak Máriák fogyaszthatják, magunknak is elkészíthetjük ezt a kis édes meglepetést. Ősszel úgy is beindul az alma (és vele együtt az almáspite) szezon. Pár éve terjedt el ez a recept az interneten, a keresőkbe beírva biztosan képes útmutatót is találtok az elkészítéshez, de a leírás alapján is menni fog. Gyorsan elkészíthető, nagyon mutatós, szívmelengető desszert.

Almarózsa

  • 1 csomag leveles tészta (400 g)
  • 3 alma
  • 7 ek cukor
  • 1 ek vaníliás cukor
  • 1 kk fahéj
  • 2 ek citromlé
  • kb.3 bögre víz
A vizet 3 kanál cukorral és a citromlével felforraljuk. Az almákat félbevágjuk, magházukat eltávolítjuk, vékony szeletekre vágjuk. A szeleteket a cukros vízbe rakjuk, és pár percig főzzük. Ezalatt az idő alatt formázhatóvá puhulnak. Kiszedjük őket, és egy papírtörlőn jól megszárígatjuk őket. A maradék cukrot összekeverjük a vaníliás cukorral és a fahéjjal. A leveles tésztát egy kissé belisztezett deszkán vékonyra nyújtjuk. Kb. 3 cm vastag csíkokra vágjuk, és megszórjuk a cukros fahéjas keverékkel. A csíkokra balról jobbra haladva rárakjuk az almaszeleteket, úgy hogy kissé fedjék egymást, majd jobbról balra haladva szorosan feltekerjük. Egy sütőpapírral kibélelt tepsire rakjuk, végül a 200 fokra előmelegített sütőben 25 perc alatt megsütjük. Porcukorral meghintve tálaljuk.



2015. szeptember 7., hétfő

"Mindenmentes" sütőtökleves

A forró nyári  napoknak vége, szép lassan beköszöntött az ősz. Az idő hűvösebbre fordult, reggelente, mikor munkába igyekszem, madárcsivitelés helyett varjú krákogást hallok, és kezdődik a sütőtök szezon! (a cukkini helyett... :))
A kertünkben már jó ideje narancssárgán virítanak a tökök, és végre fogyasztásra alkalmasak. Otthon hokkaido tököt termesztek, nem hagyományos sütőtököt. A hokkaido tök hamarabb érik, és nem tárolható olyan hosszú ideig, ezért célszerű minél előbb megenni. Ez a tökfajta picit édesebb, de ugyanúgy felhasználható, mint a hagyományos sütőtök. Ilyenkor sok mindenbe kerül: rizottóba, sütikbe, pitékbe, simán megsütve a gyomrunkba, akár köretként, és természetesen a levesbe. A sütőtökből készült levesekről elmondható, hogy ahány ház, annyi szokás. Ki édesen, ki sósan szereti. Én mindehogy. :) Ma egy mindenmentes, vagyis glutén- és laktózmentes levest hoztam. Erről a finomságról még annyit kell tudni, hogy nincs az az erőteljes sütőtök íze ( így a nem-rajongók is bátran neki vethetik magukat), a levesünket megkóstolva a zöldségek tökéletes ízharmóniájának lehetünk tanúi.
  
Mindenmentes sütőtökleves
  • 1 hokkaido tök (hagyományos sütőtök)
  • 0,5 l erős zöldség alaplé
  • a tetejére tetszés szerint pirított tökmag, illetve tökmagolaj, ki mit szeret
Miután felsoroltam ezt a hatalmas mennyiségű hozzávalót, következzék a recept. A tököt felszeleteljük, kikaparjuk a magját, és egy alufóliával bélelt tepsire rakjuk, amit 45-50 percre a 200 fokra előmelegített sütőbe teszünk. A sütőtök akkor van kész, ha bele tudunk szúrni egy villát a zöldség puha húsába.  Ha elkészült, a héjról leszedjük a nekünk kellő részt, amit vagy egy turmixgépbe, vagy egy sima edénybe teszünk. A turmixgép, illetve egy botmixer segítségével pürésítjük, úgy, hogy közben folyamatosan adagoljuk hozzá a zöldségalaplevet. Egy sima, kissé krémes levest fogunk kapni, amit felteszünk a tűzre főni, kb. a forrástól számítva 10 percnyi  időre. Ha jó az alaplevünk, nem szükséges a további ízesítés, kellően sós. További fűszereket szerintem nem igényel, (maximum egy késhegynyi szerecsendiót), had érvényesüljön a zöldség íz. Tálaláskor megszórjuk a pirított tökmaggal.





A tökleveseknek még nincs vége, majd még hozom az én hagyományos sütőtökkrémlevesem, valamint az édes, almás verziót is. :)